HTML

Teveli Fiatalok Egyesülete

A Teveli Fiatalok Egyesülete 1999. októberében jött létre azzal a céllal, hogy a település kultúráját megőrizze, hagyományait a fiatalság számára is vonzó formában továbbörökítse. Tevel lakosainak nagy része Bukovinából származik. Őseik a madéfalvi veszedelem után elhagyva a Székelyföldet előbb Moldvában, majd Bukovinában találtak otthonra. Több mint százötven év kisebbségi lét után a mai napig megtartották székely-magyar öntudatukat, gyűjtik, ápolják szellemi és tárgyi örökségük fennmaradt emlékeit. Néptánccsoportunk megalakulása óta a bukovinai székely tánchagyomány anyanyelvi szinten való elsajátítását, és gazdag, egyedülálló szokásvilágának bemutatását tűzte ki célul. Szokásokat feldolgozó koreográfiáinkban a Teveli Székely Népdalkör tagjai is részt vesznek, így – gyermekcsoportunkat is beleértve - három generáció jelenik meg a színpadon. Hagyományaik minél alaposabb ismeretéhez nagyban hozzájárult az idősekkel való együttműködés. 1999 óta a csoport létszáma folyamatosan növekszik, az alapító tagok száma 28 fő volt, azóta mintegy ötven fővel gazdagodtunk. 2002-ben létrejött az egyesület utánpótlás csoportja is, így a felnőtt csoport mellett már egy negyvenfős gyermekcsoport is működik. Az évek során számos fellépési lehetőséget kaptunk határainkon belül és kívül egyaránt. A „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivál keretében 2000-ben Romániában, 2003-ban Lengyelországban, és 2004-ben Ukrajnában vendégszerepeltünk. Óriási eredmény számunkra, hogy a 2003-as Fülöp Ferenc Hagyományőrző Szólótáncversenyen egy táncospárunk díjat és ezzel együtt elismerést hozott a csoportnak. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a szakmai fejlődésünkről minden évben visszajelzést kapjunk. Ezért évek óta állandó résztvevői vagyunk a „Földesi János” Regionális Néptánctalálkozó, illetve a decsi „Sárközi Tavasz” rendezvényeinek. 2004-ben a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán „Minősült Együttes” címet kaptunk. A 2004-es Vajdasági Táncháztalálkozón tánctanítás és színpadi műsor keretében adhattunk ízelítőt népzenénkből és táncos örökségünkből. 2005. januárjában Fülöp Ferenc díjas táncosaink szerepeltek a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által rendezett Hagyományos Újévköszöntő Néptáncantológián, melyen átadták az együttes minősítő oklevelét is. Decsen a „Sárközi Tavasz” Hagyományőrző Néptáncfórumon, és Bonyhádon a Földesi János Regionális Néptánctalálkozón is részt vettünk, mindkét helyről igen jó értékeléssel tértünk haza, utóbbi helyen a különdíjat ítélték együttesünknek. Júliusban a romániai Campulung Moldovenesc vendégei voltunk, immár második alkalommal. 2000 óta minden év augusztusán a „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivál bonyhádi rendezvényén léphetünk közönség elé. Minden ősszel szüreti felvonulást és ezt követően színpadi műsort szervezünk. Szokásfeldolgozásaink közül kiemelkedik a karácsonyi időszakban bemutatott bukovinai betlehemes játék. Tevelen ennek különleges hagyományai, és jelentősége van. Hiszen a bukovinai székelyek Dunántúlon való letelepedését követően a legelső néprajzi felvétel 1948-ban itt, Tevelen készült a hadikfalvi betlehemesről. 2003 telén a csoport tagjai felújították a szokást, azóta minden évben házról házra járva kérik a bebocsátást, és mutatják be a kis Jézus történetét. 2006-ban a Duna Televízió felvételt készített betlehemes játékunkról, melyet karácsonykor tűzött műsorára. Koreográfiáink nagy része szokásfeldolgozás. Repertoárunkban szerepel a Lakodalmas, a Húshagyó, és a Keresztelő. További célunk, hogy a bukovinai székely tánckultúrát egyre magasabb szinten elsajátítsuk, és táncos egyéniségeink figurái jelenjenek meg a színpadon. Műsorunkat újabb, szokásokat bemutató koreográfiákkal szeretnénk bővíteni. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma „Tengertánc” pályázati kiírásán „Székelyfonó – Bukovinai Táncház Tevelen” címmel hét alkalomból álló, ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött táncházi sorozatot valósítottunk meg. Mind települési, mind megyei szinten a fél millió forintos támogatással egyedülálló és értékes programot tudhattunk magunkénak. 2007-ben jelent meg a Kárpát-medence táncos öröksége III. A bukovinai székelyek táncai és táncélete címet viselő oktató DVD a Hagyományok Háza kiadásában. Ennek elkészítésében nem csak három hagyományőrző táncospárunk működött közre, de a gyermekjátékokat is a teveli utánpótlás csoport mutatta be. Az Egyesület művészeti vezetője pedig néprajzi szakértőként vett részt a munkában. A következő nagy feladat, mely a település lakossága előtt állt, a XI. Székely Találkozó és Bukovinai Székely Lakodalmas megrendezése volt 2008-ban. Mintegy 1000 főt láttunk vendégül az ország különböző pontjairól. Nagy ünnepe volt ez településünknek. A falu lakossága lelkesen vett részt a munkában. A találkozó országos méretben tette lehetővé teleülésünk bemutatását. 2008-ban indult „Kultúr-Házi Esték” című előadássorozatunk, mely a település lakosságához kívánja közelebb hozni a különböző tudományterületeket, ismeretterjesztő jelleggel. Olyan neves és elismert szakembereket láthattunk már vendégül, mint Dr. Papp Lajos szívsebész professzor, Dr. Andrásfalvy Bertalan etnográfus, vagy éppen Móser Zoltán Prima Díjjal kitűntetett fotóművész. 2009-ben a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége tevékenységünket Sebestyén Ádám-Díjjal ismerte el. 2010-ben részt a „Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa” programsorozat keretében részt vehettünk a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán rendezett „Nemzetközi Est” elnevezésű programon, ahol is a színes forgatagban, egyedüliként, Magyarországot, a magyar népi kultúrát képviselhettük. 2011-ben újfent minket kértek fel Magyarország képviseletére Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán rendezett „Nemzetközi Est” elnevezésű programon.

Friss topikok

"El van bütülve" - Salamon Ferenc művéről

Teveli Fiatalok Egyesülete 2012.03.05. 10:13


Málnási Ferenc:


Salamon Ferenc: El van bütülve


Háromszéki szólások, kifejezések


AESZ-füzetek 14. Sepsiszentgyörgy, 2010.
Sántha Attila: Székely szótára után Salamon Ferenc háromszéki szólások,
kifejezések gyűjteménye, valamint a közigazgatási és az oktatásterminológiai
szótárak is segíthetik hazai anyanyelvoktatásunkat. Még mindig érvényes
Kányádi Sándor intelme: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat
is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint…” Különösen a székely nyelvjárás
jóízű szófordulatai, melyeket még Mikes Kelemen és Tamási Áron mellett
oly sokan örökítettek meg irodalmi alkotásokban. „Vigyázó szemünkkel, féltő
gonddal óvnunk kell e csillámló állandó szókapcsolatokat, melyeknek bölcsőjét
itt Háromszéken ringatták több száz évvel ezelőtt, itt éltek, és még ma is itt
virulnak, terebélyesednek…” – fogalmazta meg Salamon Ferenc is könyvének
bevezetőjében. Hozzátenném, hogy ma már nagyon sok kifejezés Erdély-szerte
fel-felbukkan, hiszen az elzártság rácsai széttörtek, újra emberi kapcsolatba
kerültünk nemzeti közösségünk tagjaival, utazás, több személyes találkozás,
telefon-kapcsolat, ímélek sokasága teszi lehetővé, hogy a Salamon Ferenc tanár
úr kötetét lapozva, a szókapcsolatok olvasásakor a „már hallottam”, „én is
használtam” érzése tölt el. S remélem, hogy fiataljaink kezébe kerülve ez a kis
könyvecske segít nekik, hogy a mai eldurvult, az alpári határait súroló beszédük,
nyelvhasználatuk egy kicsit „meggyógyul”, természetesebb, emberibb lesz…
Maga a szerző is vallja: „E munka fő célkitűzése az, hogy az állandó székely
szókapcsolatok, kifejezések – akár valamilyen véletlen folytán (!) – kerüljenek
be az összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Hitem szerint a magyar nyelv
pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való
tudatos átvétel.” A Kölcsey Ferenc emlegetett, a mai nyelvhasználatot is meggyógyító
„eredeti szikrát a köznépi dalokban kell nyomozni”. Csak biztatni
tudjuk azokat, akik a gyűjtést folytatni kívánják, hogy majdan megjelenhessen a
teljes, az egész Székelyföldet átfogó, állandó szókapcsolatok gyűjteményes kiadása.
Én tovább mennék, az egész Erdélyt, sőt az egész Kárpát-medence magyarlakta
vidékeit felölelő kiadásra is szükségünk lenne!
Salamon Ferenc könyvében az állandó szókapcsolatok jellemvonásairól, formai
és tartalmi sajátosságaikról kapunk összefogó képet, majd nyelvtörténeti viszszapillantásként
nyelvújító székelyek, Rétyi Péter, Apor Péter, Mikes Kelemen,
Figyelmessy Fülöp, Gál Sándor, Veress Sándor, Wass Pál és Kriza János szólásait,
állandó szókapcsolatait olvashatjuk.

A negyedik fejezetben sorakoznak a háromszéki szókapcsolatok tematikus
elrendezésben. A több mint 100 oldalnyi szólások szinte mindegyike egyegy
külön világ, a szerző magyarázata mellé társíthatjuk a saját élményeinket,
véleményünket, vagy éppen rácsodálkozhatunk a nyelvi leleményre, a székely
furfangra, a csavaros észjárásra, amely megteremtette a beszédhelyzetre leginkább
jellemző, odaillő szavakat, szólásokat, hiszen egyedi nyelvhasználat alapján,
sok-sok szűrés, válogatás, cserebere nyomán alakult ki az anyanyelvi közösségünk
által is elfogadott szóalak, szókapcsolat…
A földrajzi neveket tartalmazó szólások vezetnek el ebbe a világba: Hadak
útja, Nagy Magyarország, Erdély, Regát, Bécs, Háromszék, Páké, berecki
gyors…. Utánuk témakörök szerinti csoportok sorakoznak, s majdnem minden
témakört megelőz egy-egy Apor Pétertől, Mikes Kelementől, Kriza Jánostól
kölcsönzött szólás – mottóként… Meg O. Nagy Gábor gyűjteményéből,
amelyben csak részben kaptak helyet székely szólások… A Kriza János által
„több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok a
Salamon tanár úr könyvében közel 2000-re szaporodtak.
Még találomra is nagyon nehéz választás kiemelni példákat ebből a tekintélyes
szó- és nyelvi kincsből… Ízelítőül csupán a „kölcsönzött” szókapcsolatokból
idézzünk:
Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)
Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)
Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)
Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell.
(Kriza János)
Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)
Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)
Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)
A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)
Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)
Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)
Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)
Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)
Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)
Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)
A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)

Rendetlenségre, marasztalásra, helyváltoztatásra utaló, állathívogató, „ludas”
szókapcsolatok mellett babonával, halállal kapcsolatos és kategóriákba be nem
sorolható szólások között is bőven válogathat az olvasó… Aki O. Nagy Gábor
„Ünnep van a háznál” – szólásával nyissa ki és forgassa ezt a könyvet.
Köszönjük, hogy „szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész
nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat átböngészve”… csokorba
kötötte és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének támogatásával átnyújtotta
nekünk a háromszéki illatos nyelv-virág-gyűjteményét, hogy ünnepelhetünk,
„ránk nevethetnek anyanyelvünk fénylő szavai, archaizmusai, csiklandós körmondatai,
huncutkodó állandó szókapcsolatai”, hogy újra meggyőződhettünk
Kosztolányi Dezsővel: „Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni…”

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tevelifiatalok.blog.hu/api/trackback/id/tr614289878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása